Rendőrök a határon, a katlanban folytatódtak a harcok

Hamarosan csökken a bankadó, egyre népszerűbb a Jobbik, mindennap jönnek a koszovói bevándorlók. Heti összefoglaló.

A hétfő azzal a bejelentéssel indult, hogy a magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben. Minderről Orbán Viktor miniszterelnök, Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója és Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke írt alá egyezményt a Parlamentben.

Az esemény kapcsán a miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a megállapodás értelmében a kormány 2016–17-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018–19-ben is folytatja. Kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy az adó 2016-ban hatvanmilliárd forinttal csökken, alacsonyabb lesz az adókulcs, illetve változik a kiszámításának az alapja is.

Az egész hetet meghatározta a bevándorlók témája. Elsősorban Koszovóból érkeznek hozzánk a menekültek, akik a szegénység és a reménytelenség elől Németország felé veszik az irányt. 328 bevándorlót fogtak szerdán Csongrádban, kedden mintegy hétszázat, az utóbbi napokban pedig több alkalommal is előfordult, hogy jórészt koszovói származású menekülteket szállítottak le Nyugat-Európába tartó vonatokról. Február első hetében összesen több mint 11 ezer migránst tartóztattak fel Bács-Kiskun és Csongrád megyében.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy szerbek mellett német rendőrök is felsorakoztak a szerb–magyar határon, a szerb és a magyar külügyminiszter pedig Európai uniós rendezést sürget a menekültkérdésben. A kormány részéről pedig az idegenrendészeti és a bevándorlással kapcsolatos szabályok jelentős szigorítását sürgette Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.

A pristinai magyar nagykövet lapunknak elmondta, Koszovóban már apadóban van az indulók tömege, addig viszont, amíg nyugati országok közül néhányan menekültstátussal kecsegtetik őket, nem szűnik meg a határsértők megújuló rohama. Vas Gizella, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határrendészeti főosztályvezetője a Belügyminisztériumban egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kérelmezők visszaélésszerűen alkalmazzák a menekültügyi eljárást, így teszik magyarországi tartózkodásukat jogszerűvé.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is beszélt a témáról. Úgy fogalmazott: olyan – az európai menekültpolitikától egyébként eltérő – előírásokra kér felhatalmazást a magyaroktól, hogy az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehessék őrizetbe, tartsák fogva, és amint lehet, azonnal toloncolják ki őket. Ha megkapja erre a felhatalmazást a nemzeti konzultáción – mondta –, akkor érvényt is tud szerezni neki Brüsszelben.

A héten megjelent két, a pártok népszerűségét mérő közvélemény-kutatás is. Szerdán az Ipsos jött elő a számaival: ezek szerint tovább csökkent a Fidesz szavazóbázisa, a Jobbiké ugyanakkor nőtt, a sorrendben harmadik MSZP táborának mérete több hónapja változatlan. „A pártrangsorban a Jobbik egyre közelebb kerül a Fideszhez, híveik számában már csak négyszázezres a különbség” – közölte az intézet.

Csütörtökön a Századvég kutatása jelent meg. Ennek is az a lényege, hogy stabilizálódott a kormánypártok pozíciója, a Jobbik elmúlt időszakban tapasztalható erősödése ellenére változatlan a Fidesz–KDNP fölénye, a baloldali pártok támogatottsága pedig stagnál. A biztos pártválasztók körében is változatlan kormánypárti fölényt jeleztek az adatok. Ebben a közegben a Fidesz–KDNP 45, a Jobbik 25, az MSZP 19 százalékon áll. Az LMP és a Demokratikus Koalíció támogatottsága 4, az Együtté 2, más pártoké 1 százalék.

Az Index írta meg szerdán, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztálya pénzhamisítás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást Veress Áron Sebestyén ellen. Veress a Keleti pályaudvaron próbált valutát váltani, ám kiderült, hogy százeurósa hamis, később a lakásán közel harmincezer euró értékben hamis pénzt találtak. A portál azt írta, hogy Veress a Fidesz Ifjúsági Tagozatának elnöke, ám a párt közleményében azt írta, hogy 2012-ben kizárták.

A nagyobbik kormánypárt mindezt úgy kívánta bizonyítani, hogy honlapjára olyan leveleket töltött fel, amelyekben arra szólítják fel Veresst, hogy fizesse be a tagdíját. Ám az interneten is fellelhető újságcikkek szerint Veress Áron ezután is a Fidesz Ifjúsági Tagozatának elnökeként jelent meg hivatalos eseményeken. A legutóbbi ilyen tudósítás néhány hete látott napvilágot a Zalaegerszegi 7 Nap hasábjain, amely a most előzetesben lévő Veresst a zalaegerszegi jobboldali ifjúsági szervezetek egy vacsoraestjének résztvevőjeként és a Fidesz Ifjúsági Tagozatának elnökeként említi.

Csütörtökön az úgynevezett normandiai négyek, vagyis Vlagyimir Putyin orosz elnök, Petro Porosenko ukrán államfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök Minszkben megegyezett abban, hogy február 15-én tűzszünet lép életbe, a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek visszavonják nehézfegyvereiket, Ukrajnának pedig alkotmányos reformot kell végrehajtania, figyelembe véve a kelet-ukrajnai lakosság jogait, ezenkívül egyeztettek a fogolycseréről is.

Ugyanezen a napon EU-csúcsot is tartottak, ennek kiemelt témája az ukrán helyzet volt. A megszólalók – köztük Orbán Viktor és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – óvatosan üdvözölték a fehérorosz fővárosban elérteket.

A visszafogottságuk érthető volt, hiszen pénteken arról szóltak a külpolitikai hírek, hogy tűzszüneti megállapodás ellenére folytatódtak a harcok Kelet-Ukrajnában, újabb halálos áldozatokat követelve. Minden eddiginél hevesebb összecsapások dúltak Delbacevénél ahol korábban is szabályos katlan alakult ki, a szakadárok pedig összevonták erőiket. Az ukrán hadsereg szóvivője arról számolt be, hogy orosz tankok lépték át a határt, az Egyesült Államok pedig bejelentette, hogy kiképzőket küld Kijevbe. Ismert: Washington komolyan fontolgatta, hogy felfegyverzi az ukrán hadsereget, de Barack Obama elnök még az Angela Merkellel való találkozóját követően is csak opcióként beszélt erről.

A hét és vélhetően a következő hetek egyik slágertémája lesz az HSBC-ügy. A brit pénzintézet azért kap most hideget-meleget, mert svájci leányvállalata titkos bankszámlákat biztosított a bankhálózat ügyfeleinek, köztük állítólag bűnözőknek is. A bank ellen azután indult világszerte kormányzati vizsgálat, hogy nemzetközi médiumok részleteket is nyilvánosságra hoztak a történelem legnagyobb banki szivárogtatása során kikerült adatokból. A BBC izgalmas portrét közölt a szivárogtató személyéről, Hervé Falcianiról, a bank egykori alkalmazottjáról, aki később a francia BFM TV egyik műsorában utalt arra, hogy a CIA segítette a leleplezésben.