A felsőoktatás volt az egyik kiemelt témája a hétfői parlamenti ülésnapnak is. Az Országgyűlés megszavazta, hogy a felsőoktatási alapképzésben eltörlik a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás. Rogán Antal az idei utolsó parlamenti ülésnapon bejelentette, megértették a diákok követelését, és mostantól két kérést támasztanak csak a felsőoktatásba igyekvők felé: hogy fejezzék is be megkezdett tanulmányaikat, illetve hogy vállaljanak itthon munkát diplomaszerzés után.
Legalább 55 ezren ingyen tanulhatnak
A kormány – ahogy a múlt héten is – folyamatosan kereste az egyeztetés lehetőségét a diákokkal, kedden sor is került egy újabb fordulóra, mely végül megszakadt. Balog Zoltán ezt követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Szerdán a kormányszóvivő tudatta: legalább 55 ezer hallgató ingyen kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2013-ban. Giró-Szász András közölte azt is, hogy jövőre 24 milliárd forinttal többet kap a felsőoktatás. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, melynek eredményeképpen jött a már-már tradicionális hídfoglalás, ami után kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.
75 ezer forint ösztöndíj
Balog Zoltán csütörtök reggel egy tévéműsorban közölte: a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. Még aznap este pedig kiderült, hogy az emberierőforrás-miniszter idén kizárólag a ponthatárok minimumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembevételével, hogy a 2013-ban felvételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezer főnél. Balog csütörtök este bejelentette, hogy akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika–kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba.
Az emberierőforrás-miniszter a Hír TV Péntek8 cím műsorában ismét hangsúlyozta: a kormány kezdettől fogva a minőségi felsőoktatás kialakítását tartotta szem előtt. Felhívta a figyelmet arra is: egyensúlyba kell hozni a diákok egyéni érdekeit és azokét, akik tanulmányaikat fizették, vagyis a magyar adófizetőkét. A politikus leszögezte: a szaktárcát érdekli a hallgatók véleménye, szombaton pedig ismét tárgyalóasztalhoz ült a diákok képviseletével. Az egyeztetés után közeledtek az álláspontok a minisztérium és a HÖOK között, valamint megállapodtak arról, hogy a hallgatói szerződések és az egyetemi autonómia ügyében január elején folytatódnak a tárgyalások.
Tisztánlátást vár a kormányfő
Pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök a felsőoktatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását, így reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket. Orbán Viktor ugyanitt érintette a minimálbérrel kapcsolatos megállapodást is, melyet szerdán írtak alá a munkaadói és munkavállalói képviseletekkel. A szerdai eseményen egyébként úgy fogalmazott: egyedülálló európai teljesítményt ért el hazánk, hiszen miközben a jövedelmek növekednek, a rezsiköltségek csökkennek. Magyarországon 2007 óta nem nőtt a minimálbér reálértéke, jövőre az idei bruttó 93 000 forintról 98 000 forintra nő, ez csaknem 5,4 százalékos növekedés; a szakmunkás minimálbér bruttó 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal.
Az Idősügyi Tanács keddi ülésén a miniszterelnök azt közölte: jövőre is megőrzik reálértéküket a nyugdíjak. Tájékoztatott arról is, hogy egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak.
Zajlik az adósságrendezés
Orbán csütörtökön Nyíregyháza adósságrendezéséről tárgyalt a város polgármesterével. Már csak 14 olyan település maradt, ahol az adósságátvállalás még nem történt meg – közölte a kormányfő és szólt arról is, hogy az érintett települések vezetőivel a tanulságok levonásáért közösen tekintik át, hogyan halmozódhatott fel a jelentős, egy lakosra jutó mintegy egymillió forint összegű tartozás.
Kitért arra, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok 30 milliárd forint forrást kapnak év végéig. Ebből 1,7 milliárd forint jutott Nyíregyházának, és ez a pénz éppen a látogatása napján érkezik meg a város számlájára.
Lélegzetvételhez jut a főváros
Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester keddi találkozóján pedig kiderült, hogy a kormány a fővárosi önkormányzat felgyülemlett adósságából is részt vállal, a pontos részletek ugyan még nem nyilvánosak – február 15-éig kell megállapodni –, de 40 százalékot, vagyis 74,4 milliárd forintot mindenképpen átvállalnak. Ahogy Tarlós fogalmazott: lélegzetvételhez juttatva ezzel Budapestet.
A főpolgármester egyébként pénteken írta alá Petykó Zoltánnal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökével azt az egységes támogatási szerződést, amely a 4-es metróvonal és a kapcsolódó felszíni beruházások megvalósításához szükséges. Tarlós ekkor elmondta: reális esély van arra, hogy 2014 tavaszán átadhatják Európa egyik legmodernebb metróvonalát.
Megsemmisített rendelkezések
Az Alkotmánybíróság sem tétlenkedett a héten. Az Ab megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával. A döntés miatt békés, tiltakozó demonstrációt tartottak a parlamentnél csütörtökön, ahol Rétvári Bence KDNP-s képviselő arról beszélt: a KDNP az Országgyűlés jövő tavaszi ülésszakán terjeszti be a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos új tervezetét.
