Megtréfálta a balliberálisokat Orbán bejelentése

Jól fogadta a piac Matolcsy György jegybankelnöki jelölését, eközben Bajnaiék március 15-ét tervezgetik, az MSZP pedig a román kormányfőt sztárolja. Jutott még a hétre újabb veszélyes Ab-döntés és önkormányzati adósságátvállalás. Az MNO heti összefoglalója.

„Döntöttem, Matolcsy György lesz a jegybankelnök. Ez a legkevésbé kockázatos döntés. Nem először jelöltem ki jegybankelnököt. Arra jutottam, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező személyt kell kinevezni” – jelentette ki a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban. Orbán Viktor elmondta azt is, Varga Mihályt kérte fel gazdasági miniszternek. A kormányfő Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkárt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik alelnökének.

Matolcsy jelölése az MNB élére sem a hazai és külföldi szakértőket, sem a külföldi sajtót nem érte váratlanul. Ugyanakkor nem jött be egyes balliberális sajtóorgánumok és elemzők riogatása Matolcsy kinevezésével kapcsolatban: a forint a bejelentés után erősödni kezdett. Matolcsy bizottsági meghallgatásán leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank új vezetése mindig és mindenben tartani fogja magát a jegybanktörvényhez, amely világosan kijelöli a nemzeti bank feladatait. A parlament gazdasági bizottsága támogatta Matolcsy kinevezését.

A jegybank éléről távozó Simor András kedden egy tévéinterjúban elismerte: voltak hibás döntései, hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen. A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint az MNB szabálytalanságokat követett el a működése során. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint csökkenthette volna a válság költségeit a jegybank, miközben a gyakorlatilag utókezelésre koncentráló intézet egyes eszközöket késve alkalmazott.

Varga Mihály tárca nélküli miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságában leszögezte, hogy nem változik a kormányzati gazdaságpolitika iránya, és változatlanok maradnak a 2010 óta érvényes célok is: az államadósság csökkentése, az egyensúly megteremtése és a foglalkoztatás növelése. A leendő nemzetgazdasági miniszter péntek este az M1 műsorában arról is beszélt: arra fog törekedni, hogy olyan megállapodást kössön a bankokkal, ami a hitelezés növeléséért cserébe adna bizonyos engedményeket, könnyítést nekik. Az NGM-mel pedig partneri viszonyban fog együttműködni a tárca.

Varga a Lánchíd Rádiónak adott exkluzív interjújában elárulta azt is, nem fél attól, hogy az Európai Központi Bank megkérdőjelezi majd Matolcsy kinevezésével a jegybank függetlenségét. Érvelése szerint akkor sem tett így az EKB, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányon és Simor András volt a nemzeti bank elnöke. Közölte azt is, hogy hivatalos tárgyalások nem folynak az IMF-fel, egyeztetések és különböző konzultációk vannak, amiket szerinte a jövőben is érdemes lesz megtartani.

Bajnai Gordon csütörtökön egy lakossági fórumon közölte, hogy március 15-éig párttá alakul az Együtt 2014 választói mozgalom. Kiderült az is, hogy a tervek szerint március 15-én, a Március 15-e téren 15 órakor fog ünnepelni az Együtt 2014. Bajnaiék egy egyedülálló hírrel is szolgáltak: elindulnak egy választáson. Az Ezt így hogy blog beszámolója szerint a dunakeszi időközi önkormányzati választáson méretteti meg magát először az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért.

Bajnai egy csütörtöki interjúban kijelentette, egyelőre szó sincs a többi ellenzéki szervezettel közösen állítandó jelöltekről vagy listáról. Ehhez sokkal több szavazót kell gyűjteniük a jelenleginél. Mint mondta, a hivatalos, szakpolitikai egyeztetések mellett informális találkozókra is sor kerül, de ez még nem jelenti azt, hogy biztosan együtt is működnek majd a szervezetek. Szerdán egy asztalhoz ültek a Párbeszéd Magyarországért és az Együtt 2014 választói mozgalom szakpolitikusai. Jávor Benedekék célja a korszak- és a kormányváltás egyben. Pénteken Karácsony Gergely és Juhász Péter, a Milla vezetője beszélt a sajtónak a hangzatos tervekről, mielőtt folytatták az egyeztetéseket.

Juhász visszautalt szervezetének azon döntésére is, hogy mint civil szervezet elfogadja, hogy az Együtt 2014 mozgalom tagjai pártot alapítanak és azt, hogy lesznek millások, akik ebben aktív szerepet vállalnak. Ungár Klára egykori SZDSZ-es politikus, a Szabad Emberek Magyarországáért elnöke mindezt úgy kommentálta: „a Milla jelentősége már nulla”.

Gyurcsány is szolgált frappáns kijelentéssel: kedden egy tévéműsorban azt mondta, 99 százalékig biztosan meg tudja mondani, hogy kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet. Hozzátette, hogy amint lesz cáfolhatatlan bizonyítéka, el is mondja.

A héten kiderült: március 9-i budapesti évértékelő rendezvényére Victor Pontát hívja díszvendégnek az MSZP, aki román miniszterelnökként kizárólag nemzetiségi alapon eltávolította az erdélyi magyar prefektusokat, felszámolta a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karát, tűzzel-vassal üldözi a székely zászlót, újabban pedig szét akarja zúzni a Székelyföld tömbmagyar régióját. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) ezért békemenetet akart szervezni a Papp László Budapest Sportarénához, de mivel kiderült, hogy szervezett csoportok meg akarták zavarni a március 9-re meghirdetett békemenetet, a civilek úgy döntöttek, nem tüntetnek a román kormányfő látogatásakor. A Magyar Nemzet információi szerint a titkosszolgálatok jelzése miatt marad el a demonstráció.

Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Így megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől. Az Ab a horogkereszt és a vörös csillag viselésével kapcsolatos állásfoglalás után újabb vitatható döntést hozott. A Századvég közvélemény-kutatásának tanúsága szerint egyébként a lakosság többsége nem ért egyet az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi rendelkezés megsemmisítésével.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának csütörtökön benyújtott módosító javaslata megteremtené a lehetőségét az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szembeni alkotmányjogi panasznak.

Szerdán a Nol.hu azt írta: egyes kormányzati szereplők, valamint fideszes politikusok közül sokan úgy gondolják, az Alkotmánybíróság még mindig Sólyom László irányítása alatt áll. Az egykori köztársasági elnök sajtónyilatkozataival nyomást gyakorol a testületre, ráadásul a nemrég megválasztott alkotmánybírák közt is vannak, akik a „Sólyom-iskola hívei”.

Tiszta lappal építhetik lakosaik jövőjét az önkormányzatok – mondta el az adósságátvállalás kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön. Pintér Sándor belügyminiszter a konszolidáció ok-okozati hátterére világított rá. Budapesten egyedülálló módon Csepel adósságállományának a 70 százalékát vállalja át az állam, Hódmezővásárhely is 70 százalékos könnyítésben részesül, Pápától pedig 60 százalékos terhet vesz át az állam. Sokkal könnyebb lesz Nagykanizsa és Cegléd helyzete is, de a sort még hosszan lehetne folytatni.

Hétfőn kiderült: tájékoztatási akciósorozatot indít a kabinet, hogy ismertesse a lakossággal az elmúlt két és fél évben elért eredményeket. Hétfőn Orbán Viktor és Lázár János arról állapodott meg a politikai elítéltek szervezeteivel, hogy duplájára emelkedik a kommunizmus áldozatainak a juttatása. Rogán Antal hétfőn napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP oldaláról egyetlen szóra sem futotta a kommunista diktatúra áldozataiért azok emléknapján.