Semmiből sem tanul a baloldal, rém egyszerű kérdésben is sikerült a rossz oldalt választaniuk

A baloldal a legtöbb politikai helyzetben mindig olyan oldalt választ, ahova a választók nagy része nem akarja őket követni. Legyen szó a migrációról, a koronavírus-járványról, a háborúról vagy legújabban a nemi tesztet bukó algériai bokszoló megítéléséről, ezekben olyan véleményeket képviseltek vagy képviselnek, amit a magyar emberek nagy része nem vall a magáénak. Ez nem is lehet véletlen, hiszen a legtöbb esetben – főleg hosszú távon – kiderül, hogy tévedés lett volna rájuk hallgatni. Ennek a jelenségnek pedig minden választáson megvan a következménye a baloldalra nézve.

LMBTQ-képviselőcsoport Forrás: Facebook

A világpolitikában, – de még egy ország belpolitikájában is – vannak kérdéses helyzetek, amikor egy politikusnak, egy pártnak döntenie kell, hogy mit képviseljen az adott üggyel kapcsolatban, milyen választ adjon egy egyszerű kérdésre. Ezt megtehetik ideológiai alapon, politikai érdekből, de az példátlan, hogy pénzért foglalnak egy adott üggyel kapcsolatban állást. Az ilyen ügyek száma szinte végtelen, ahogy az ezekkel kapcsolatos politikai stratégiák „miértjei” is végtelenek. 

Az azonban egészen különleges helyzet, ami a magyarországi baloldalon van.

Ugyanis az elmúlt tíz év nagy világpolitikai kérdéseiben mindig rossz lóra tettek. De még akkor sem tudnak az embereknek szimpatikus kommunikációt választani, mikor nem egy ország sorsa múlik rajta „csupán” egy sporteredmény.

 

Beengedni vagy nem beengedni?

Közel tíz éve kezdődött az, amit ma „migrációs válságnak” nevezünk, természetesen illegális határátlépések korábban is voltak, de ekkor indult el a komoly, nagymértékben szervezett emberáradat Európa irányába. Az akkori Fidesz-kormány úgy gondolta, hogy embereket számolatlanul beengedni Európába veszélyes és gazdaságilag is megterhelő. Azonban az akkori legnagyobb támogatással rendelkező ellenzéki pártvezető, Gyurcsány Ferenc nem így látta. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a déli határkerítés megépítése után így vélekedett a kerítésről:

embertelen és szimbolikusan is elfogadhatatlan.

Ezután néhány párttársával együtt erővágóval kivonultak a határkerítéshez, ezzel is szimbolizálva, hogy nem értenek egyet a határ fizikai védelmezésével. De ezen túl a DK már akkor is támogatta azt a kvótarendszert, amit az Európai Bizottság vetett fel és amit a Fidesz elutasít. Akkor még úgy nézett ki, hogy ez a kvótarendszer nem válik valósággá, hiszen akkor még Brüsszelben is azt mondták, hogy ilyet ők nem is akarnak, aztán most már ott tartunk, hogy 

megszavazták és Magyarországot büntetik, amiért nem akar benne részt venni.

De a Momentum is élen járt – amíg tehették – a jelenlegi Európai migrációs politika kialakításához való igazodásban, hiszen Cseh Katalin és Donáth Anna is megszavazta az Európai Parlamentben azt a migrációs paktumot, ami előidézheti a nem célországoknak a kötelező hozzájárulás fizetését vagy a migránsok elosztását.

Természetesen Magyarország egyedül kevés ahhoz, hogy meggátolja az Európába több irányból is beözönlő migránsokat, így ma már sok európai nagyvárosban párhuzamos társadalmak alakultak ki, mert az illegális bevándorlók beillesztése a tarsadalomba nem megy olyan zökkenőmentesen, mint azt a nyugati országok gondolták. 

Csupán egyetlen példát kiragadva érdemes megemlíteni a migrációs válság elején a 2015-ös kölni fekete szilvesztert, amikor mintegy ezer migrációs hátterű férfi gyűlt össze, és az újévet ünneplő nőket inzultálták, volt, akit meg is erőszakoltak vagy kiraboltak. A brutális éjszaka után a rendőrséghez mintegy 1200 feljelentés érkezett, ebből ötszázat szexuális bűncselekmények miatt tettek. De nemcsak Kölnben, hanem Hamburgban és Stuttgartban is megtámadtak, szexuálisan molesztáltak és/vagy kizsebeltek nőket szilveszter éjjelén. 

A migrációs hátterű bevándorlók által elkövetett szexuális erőszak mára jól ismert fogalom a legtöbb uniós országban Svédországtól Franciaországig.

 

Oltás, de nem úgy…

A koronavírus szinte mindenkiben nyomot hagyott, ma sok ember úgy fogalmaz, hogy „a Covid előtt… , vagy a Covid óta…”. A pandémia egy olyan eleme életünknek, ami talán örökre megváltoztatott mindenkit. 

Azonban azon mégsem tudott változtatni, hogy a magyarországi ellenzék az emberek mellé álljon, ők a vírus mellé álltak. 

A járvány első igazolt magyarországi betege után még sokat kellett várni az első vakcinák megérkezéséig, és addig is, amíg mindenki felvehette az oltást. Ez érthető, hiszen hirtelen jött a járvány és nem volt még ellene oltóanyag. De ha a magyarországi baloldalon múlt volna, akkor még többet várhattunk volna arra, hogy mindenki megkaphassa az oltást.

Magyarországon az emberek több gyógyszergyár vakcináját is választhatták, nem volt kényszer, mindenki dönthetett, de értelemszerűen – főleg az elején – nem volt az összes oltóanyagból korlátlan mennyiség. Tehát a leggyorsabb átoltottságot akkor lehetett elérni, ha az emberek különböző vakcinákat választanak. A baloldal ennek a gyors átoltottságnak a lehetőségét igyekezett „elgáncsolni”, hiszen több politikusuk is felszólalt különböző vakcinák ellen.

Az MSZP-s Kökény Mihály a Sinopharm-oltás ellen hergelt, ugyanis egy alkalommal azt mondta, hogy csak ötven százalékban véd a koronavírus ellen, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy honnan származik az információja. De még Karácsony Gergely és Hadházy Ákos is a kínai vakcinákat támadta.

Természetesen a támadásokat megcáfolták, a Semmelweis Egyetem saját ellenanyag-vizsgálatának eredménye szerint mind az öt kétdózisú vakcina hatásos, képes kiváltani az ellenanyag-termelést. Még a baloldal legnagyobb mumusának számító Sinopharmról is bizonyították, hogy hatékony.

Az akkori Fidesz-kormány nem tett rossz lóra azzal, hogy többféle vakcinát vásárolt, és az emberek maguk döntették el, hogy melyiket akarják beadatni, mert így a többi EU-s országnál, – ahol főleg a Pfizer vakcinájára támaszkodtak – gyorsabban haladt a nyájimmunitás kialakítása.

 

Béke vagy háború?

A háború kérdésében sincsen egy platformon a nemzeti jobboldal és a globalista bal. A Fidesz és Orbán Viktor az orosz–ukrán háború kitörése óta a békét és a béketárgyalásokat szorgalmazza, a miniszterelnök a magyar soros elnökség megkezdése óta békemissziót folytat. Ezalatt a baloldal a Brüsszeli háborúpárti hangokat visszhangozzák Magyarországon.

Még az előző országgyűlési választások előtt az összbaloldali jelölt, 

Márki-Zay Péter olyat mondott, hogy nemcsak fegyvereket, de akár katonákat is küldhetne Magyarország az ukrán frontra.

A véleményét pedig többször is nyomatékosította, miközben a teljes baloldal támogatását élvezte.

De Magyar Péter sem tagadhatja le, hogy miképpen képzeli el a jövőt. A Tisza Párt elnöke ugyanis eggyé vált a háborúpárti baloldal értékrendjével. Ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy ő és pártja is a háborúpárti Ursula von der Leyen támogatói közé tartoznak. Az is jól mutatja Magyar Péter irányultságát, hogy abba az európai parlamenti frakcióba ültek be a Tisza Párt tagjai, amit Manfred Weber vezet, akinek olyan vágyai vannak, mint az európai sorkatonaság bevezetése. 

Mindeközben Orbán Viktor és a Fidesz a háború mielőbbi befejezésén dolgozik. Ezért is volt a magyar miniszterelnök – miután átvette az EU soros elnökségét – tárgyalni először Ukrajnában Volodimir Zelenszkijjel. Ezután Moszkvába utazott Vlagyimir Putyinhoz akivel maratoni tárgyaláson vett részt. De Orbán Viktor tárgyalt a kínai elnökkel is a háború lezárásának a lehetőségeivel kapcsolatban.

 

Még a hazánk sportolói mellett sem állnak ki

És így el is érkezünk az aktuális, egyszerű kérdéshez, nevesen, hogy rendben van-e, hogy egy biológiai férfi, akit korábban el is tiltottak, magyar női versenyző ellen bokszoljon az olimpián. A magyarországi baloldal már sokszor és sokféleképpen pocskondiázta hazánk sportolóit vagy a sporttal kapcsolatos fejlesztéseket, amiktől a magyar élsport csak még magasabb színvonalú lett. Sok példát lehetne kiemelni, mint a számtalan „stadionozást”, de most még is inkább Párizs fele érdemes fordulni.

A Magyar Nemzet az olimpiai bokszbotrányról már többször beszámolt. Az emberek pedig érthető okokból felháborodtak, Imane Helifet az előző világbajnokságról a nemzetközi bokszszövetség (IBA) kizárta, mivel megbukott a nemi teszten, így úgy tartották helyesnek, ha nem indulhat a női mezőnyben, most az olimpián azonban mégis nők ellen léphetett ringbe. Első ellenfele csupán 46 másodpercig bírta ellene, az olasz Angela Carini sírva feladta a mérkőzést, és azt mondta, hogy „ekkora pofonokat még sosem kapott”. A NOB azonban megvédte az algériai bokszolót. A legújabb megdöbbentő fordulat pedig az, hogy Hámori Luca algériai legyőzője az otthonában kiállított dokumentumaival bizonygatja, hogy nő. A most napvilágra jutott felvételek szerint azonban születési anyakönyvi kivonatát, amelyben azt írják, hogy nő, csak 2018-ban állították ki, bokszkarrierje kezdete előtt.

A baloldali politikusok ahelyett, hogy Hámori Lucát a bátorságáért, a küzdelméért vagy a teljesítményéért dicsérnék, azon akadékoskodnak, hogy jobban meg kellett volna védeni az algériai bokszolót.

Gyöngyösi Márton ugyanis beleszállt Fürjes Balázsba, amiért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjaként nem védte meg Imane Helifet. A jobbikos politikus szerint a Fidesz hibája, hogy az embereknek nem tetszett, hogy egy nemi tesztet bukott és ezért korábban eltiltott, biológiailag férfi sportoló az olimpián a női mezőnyben indulhatott.

De nem Gyöngyösi volt az egyetlen, parlamenti frakcióval rendelkező politikus, aki szembement az árral, Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője azt írta, hogy nő a nő ellen fog bokszolni a botrányos meccsen. 

Magyar Péter inkább hallgatásba burkolózott a témában, de nehezére esett kiállni az igazságtalan helyzetbe került magyar sportolónő mellett. 

Borítókép: LMBTQ-képviselőcsoport (Forrás: Facebook)